Mint látom nagyon sok a női fórumozó, ezért választottam ezt a témát! 1818 július 1-én született, Budán. Az első orvosi Pionir a Medicinise történelemben aki a gyermekágyi lázat felismerte. Ez az infekciós betegség hatalmas lázzal jár ami az alsó részen jelentkezik a nőknél, így az alhas-méhkörül terjed el hullámzás szerűen, majd fertőzés és vérmérgezés zárja le a szívműködést. A 19. szd. Epidémája kimondottan erős volt azoknak az anyáknak a részére akik kórházakban szülték meg gyermeküket. Abban az időben nagyon lent volt a Szociális norma, míg az otthoni szülésnél nem volt olyan nagy a halálozási arány. A kórházakban díjtalan volt a kezelés. Itt a bécsi szülészeti segítő klinika ahol a fiatal Ignaz Semmelweis 1844-ben mint cselédkönyves doktor dolgozott majd 1846-ban mint aszisztens orvos. Itt megfigyelte, hogy ahol ő dolgozott az 1-es számú osztályon hatalmas volt a gyermekágyi betegség mint a 2-es számú osztályon ahol nem volt orvos csak szülészi segítség. 1846-ban az ő osztályán 15 %-al volt nagyobb a betegség mint a másik osztályon ahol a ráta csak 2.7%-volt. Abban az időben a gyermekágyi lázt egy Epidemi betegségként kezelték, amit kozmikus-atmoszférai ( föld-erő ) mérgezésnek amit a levegő idézett elő. Semmelweisnek ez a magyarázat nem volt elég, hiszen a másik osztályon nem volt annyi halott. Így ellenőrzés alá vitette a halottakat és itt megtalálta a helyes nyomot. Freud megmutatott neki egy szimptómás kést amit egy gyermekágyi lázban lévő nő kezeléséből maradt. Semmelweis felismerte a két osztály közti külömbséget, ahol az orvosok kézmosás nélkül folytattak le komoly kezeléseket-operációkat. Sőt koszos köpenyben ami véres vagy más fertőző anyagot láttatott. Míg a másik osztályon nem volt orvosi beavatkozás, így a kosz-piszok-fertőzés nem került be az emberi testbe. Ezt felismerte így első lépésként a kézmosás, klórral tisztított ruha és orvosi segéd anyagokkal kezelte a szülő nőket. Semmelweis desinfekcionsz metódusa éreztette hatását, az ő osztályán 2% lett a betegségintrikák kísérték megnehezítve életét. De publikálta amit felfedezett, csak azért, talán valaki követi a példáját. Igy muszáj volt neki elhagynia Bécset, Budapestre ment vissza a szülő városába, ahol a kemény munkát elölről kezdte. 1861-ben megjelentette végre az Aetiologia, harc a Prophylaxis gyermekágyi lázbetegség ellen. A régi nóta újra megtalálta, korrupt és az írása hamis és gyilkos. Meg akarták alázni de nem voltak annyira okosok. Sajnos életében nem kapta meg az elismerést mint zseniális orvos, sőt élete utolsó évében egy pszyhise kőrben zajlott. 1865-ben halt meg. Hogy nem követték utasítását, 47 évig aratott Bécsben ahol dolgozott a halál a klinikán. Megsebezte a kezét, fertőzés lépett fel, ugyan az a fertőzés mint a kórtermekben, bemutatta képekkel, majd kezelte amit figyelemmel kísértek. Az ő teóriája meggyőzött mindenkit, így a Mikrobiológia elismerte tudását, és a ma már a modern Hygéniát követik amit a Medicinista Pionír megállapított.